Nyergesújfalu
Nyergesújfalu város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
A Dunántúli-középhegység északi szélén, a Duna folyam jobb partján található. Távolsága Esztergomtól 16 kilométer, kelet felől Tát 7 kilométer távolságra esik, a nyugatról szomszédos Lábatlannal gyakorlatilag összeépült. Dél felől az 5 kilométernyire fekvő Bajóttal szomszédos, azzal az 1125-ös út köti össze. Bersekbánya nevű külterületi településrésze a Lábatlan-Bajót közti 1126-os úton érhető el.
Magyarország földrajzi tájegységeit tekintve a közigazgatási területe a Kisalföldhöz tartozó Almás–Táti-Duna-völgyre és a Dunántúli-középhegység részét képező Központi-Gerecsére esik. Legmagasabb pontja az 525 méter magas Kis-Pisznice.
Elérhető a 10-es főúton, illetve az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon, amelyen három megállóhellyel rendelkezik: Nyergesújfalu vasútállomás, Nyergesújfalu felső megállóhely és Eternitgyár megállóhely. Itt halad keresztül a Duna menti kerékpárút, amely része a EuroVelo nemzetközi kerékpárúthálózat hatos számú vonalának (R6).
A Dunántúli-középhegység északi szélén, a Duna folyam jobb partján található. Távolsága Esztergomtól 16 kilométer, kelet felől Tát 7 kilométer távolságra esik, a nyugatról szomszédos Lábatlannal gyakorlatilag összeépült. Dél felől az 5 kilométernyire fekvő Bajóttal szomszédos, azzal az 1125-ös út köti össze. Bersekbánya nevű külterületi településrésze a Lábatlan-Bajót közti 1126-os úton érhető el.
Magyarország földrajzi tájegységeit tekintve a közigazgatási területe a Kisalföldhöz tartozó Almás–Táti-Duna-völgyre és a Dunántúli-középhegység részét képező Központi-Gerecsére esik. Legmagasabb pontja az 525 méter magas Kis-Pisznice.
Elérhető a 10-es főúton, illetve az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon, amelyen három megállóhellyel rendelkezik: Nyergesújfalu vasútállomás, Nyergesújfalu felső megállóhely és Eternitgyár megállóhely. Itt halad keresztül a Duna menti kerékpárút, amely része a EuroVelo nemzetközi kerékpárúthálózat hatos számú vonalának (R6).
Térkép - Nyergesújfalu
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |